Kedves Érdeklődők!

Gyugy képviselő testülete, élén Jelenka György polgármester úr, elhatározta, hogy Gyugyon felépít egy keresztelő körkápolnát, mely az Árpád-kori Római Katolikus templom, a Kacskovics-kastély és a gyönyörű véget ígérő Örökkévalóság Parkja mellett öregbíti majd Gyugy Község nevét.

A körkápolna boltozatát egyik legszentebb jelképünk a Szent Korona festett mása díszítené, s kívülről is a Szent Koronánk formáját idézné.

A Gyugy Község Önkormányzata elhivatott e terv megvalósításában, azonban segítségre van szükségük.

Ezennel felkérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy aki megteheti, munkájával, vagy anyagi hozzájárulással támogassák e kis község terveinek megvalósítását.

Amennyiben kérdése van, kérjük, keresse Jelenka György polgármester urat a Polgármesteri hivatalban: 8692 Gyugy, Fő utca 19. Tel.: 06/85/330-363.

Köszönjük felajánlásaikat, munkájukat!

Történelmi összefoglaló Gyugy "őskoráról" és jelenéről:

A táj régi benépesülését bizonyítják az 1996-ban a község területén talált avar sírok. Az oklevelek tanúsága szerint a tatárjárás előtt a Bő nemzetségbeli Izsóp volt a birtokosa, aki idős kora ellenére 10 fős lovascsapattal vett részt a muhi csatában s ott életét áldozta a hazáért. A csapat maradványai fia vezetésével a király menekülését biztosították. A kései utódok tiszteletét fejezi ki, hogy Izsóp címerállata, az arany medve a falu címerét díszíti, a markában szorongatott dióág pedig a falu nevére utal. A környező erdőkben gyakori diófa régies neve ezen a tájon ugyanis gyugy.

Sok tulajdonosváltás során többek között az óbudai apácák is voltak birtokosai az abban az időben Gywgh alakban említett falunak. A hódoltság idején csupán 2 portára zsugorodott, s a XVII. sz. folyamán a Gyulaffy-család, majd Széchenyi György kalocsai érsek birtokaként tartják számon.

1701-1703 táján került Jankovics Istvánhoz, s a béke megszilárdulásával 1715-ben már 12 háztartást írtak össze a településen.

1856-ban a gróf Nicky- és a Kacskovics-család birtoka. Kacskovics Ignác 1865-ben kastélyt építtetett, amelyben 7000 kötetes könyvtára is volt.

A katolikus vallású falu egykor búcsújáról volt nevezetes, a szokás mára már sajnos elhalt. Árpád-kori temploma műemlék. Körülötte 4 ha parkerdőt szándékozik a község telepíteni 4 m szárnyfesztávolságú turulos emlékművel s egy fa kilátótoronnyal, ahonnan jól belátható a Balaton tükre és a túlpart tanuhegyei (Badacsony, Szent-György-hegy, stb.).

A mintegy száz lakóházat számláló település 1995-ben megyei elismerésben részesült a község csinosításában elért eredményeiért. 95%-ban burkoltak a belterületi utak, amelyek keskenységük miatt járda nélküliek, a lakások 90%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. Az erdő közelsége miatt elterjedt a fatüzelés.

A csendes, rendezett környezet a magyarázata, hogy a megszépült faluban szívesen vásárolnak házat német és osztrák állampolgárok.

A közintézmények közül csak a polgármesteri hivatal működik a községben, iskolába, óvodába Szőlősgyörökre és Lengyeltótiba járnak a gyerekek. Orvos és védőnő rendel helyben. A lakosság fele munkaképes korú, akik nagyrészt a Balaton-part településein találnak munkát. A mezőgazdasági tevékenység alárendelt, a magángazdaságok zöldséget, szőlőt, gyümölcsöt termelnek s csak egyetlen portán foglalkoznak lótartással.